Írta: Super User

„Emlékeiből él az ember, s a múltból él az emlékezet.

Kinek nincs múltja, nem lehet jelene s jövője sem.“

(Eötvös József)

A Csallóköz szívében található és az egyik legdinamikusabban fejlődő község Vásárút. Lakosainak száma 2200 fő. A község neve már az 1235-ös írásos emlékekben felmerült. 1752-ben mezővárosi rangra emelkedett és jelentős fejlődésnek indult.

 

Az első iskolaépület Mária Terézia ideje alatt a mezőváros pénzén építették. A Canonica Visitatio 1830 – Vásárúti Plébánia Hivatal irattárában talált latin nyelvű, kézzel írott dokumentumából kiderül, hogy: az iskola két szobáját a mester lakta, harmadikban tanított. Tanulóit négy tárgyban művelgette: hittan, írás, olvasás és számtan. Munkáját plébánosa, Vörös József alesperes, aki egyben az iskola igazgatója is volt, vagy a káptalan heti két alkalommal ellenőrizte. Az oktatás magyar nyelven foylt és három évig tartott. A fiúkat és lányokat nemenként elkülönítve oktatta a mester. A nebulók száma kb. 50-60 fő volt.

Matus Lajos, aki 1905-ben lett kántortanító Vásárúton, krónikát vezetett és így ír ezekről az időkről: „1833-ban Jezsovits István után a várkonyi származású Göncöl János lett a kántortanító, ő 22 évi szolgálat után elhalálozott. Helyébe 1856. március 12-én Bartal Alajos lépett.” (A római katolikus népiskola krónikája, eredeti kézzel írott) Magyarország első népoktatási törvénye 1868-ban lépett érvénybe, mikortól is minden szülőt köteleztek, hogy gyermekét 6 éves kortól 12 éves koráig járassa iskolába – általános iskolakötelezettség. A tandíjat nem törölték el egyetemesen, de az igazoltan szegény szülők gyermekeinek nem kellett tandíjat fizetni. A tanítás a gyermekek anyanyelvén folyt. 1877-es évtől tartjuk számon a római katolikus népiskolát, melynek tanítója Bartal Alajos volt, aki 40 évet töltött a pályán.

 

 

A táblázat az önálló tanítói állás betöltését szemlélteti a feltüntetett időszakokban:

Időtartam

Név

Főtanító

Esperes - plébános

1895 – 1896

Gart Irén

Horváth Dezső

Vanicsek Ferenc

1896 – 1897

Baráth András

Horváth Dezső

Vanicsek Ferenc

1897 – 1899

Pintér József

Horváth Dezső

Vanicsek Ferenc

1899 – 1900

Reisinger József

Horváth Dezső

Vanicsek Ferenc

1900 – 1901

Horváth Mihály

Horváth Dezső

Vanicsek Ferenc

1901 – 1903

Mátéffi Vilma

Horváth Dezső

Vanicsek Ferenc

1903 – 1904

Helfrich János

Horváth Dezső

Vanicsek Ferenc

1904 – 1905

Csiba Mihály

Horváth Dezső

Vanicsek Ferenc

1905 - 1914

Matus Lajos

Horváth Dezső

Tölgyessy Jenő

 

1918 újabb jelentős időpont az iskola történetében és egyben a történelemben is. „1918 november 3-án Matus Lajos népfelkelő főhadnagy a beállott állam-fordulat miatt hazatért és kisebb késéssel megkezdte a tanítást. Az 1918. október 28-án bekövetkezett államfordulattal csehszlovák állampolgárokká lettünk, s ezért  mint a csehszlovák államban működő tanítóktól megkövetelik, hogy az új államnak letegyük az esküt. 1918. augusztus 6-án a dunaszerdahelyi községháza tanácstermében Bučenec Dániel főfelügyelő előtt az eskütétel megtörtént.” (A római katolikus népiskola krónikája, eredeti kézzel írott) 1920. június 4-én Versaille mellett aláírták az I. világháborút Magyarország számára lezáró békét. Az okmányban leszögezték az Osztrák-Magyar Monarchia szétesését valamint a történelmi Magyarország felbomlását is. 1921-től minden magyar iskolában kötelező tantárgyként oktatták a szlovák nyelvet. 1922. október 1-jén a vásárúti népiskolát a komáromi tanfelügyelőséghez csatolták. A tanfelügyelő Ježo Márton volt, aki többször is ellátogatott iskolánkba. 1930. június 4-én az iskolaszék és az építőmester megkötötték a szerződést egy új iskola megépítéséről. Itt működött 1962. júniusáig az iskola. Ez az épület jelenleg is áll és a helyi óvoda működik itt. A 2010-es évben  európai uniós pályázat útján sikerült az épületet teljesen felújítani. A vásárúti iskola 1961-től Alapfokú Kilencéves Iskola lett, 9 évfolyammal és 19 tanerővel. Csak 1966-ban változott az elnevezés Kilencéves Alapiskolára. 1962 igen fontos időpont az iskola történetében. Elkészült egy új, két épületből álló, 18 tantermes iskola, külön tornateremmel és iskolakonyhával. Szeptember 3-án itt kezdte meg a tanulást 484 diák, akiket 17 pedagógus oktatott. 1998-ban az 542/1990 sz. törvény lehetővé tette, hogy az iskolák alanyi jogúak legyenek. Ez a jogkörök módosítását jelentette, mint pl. az oktatási hivatal nevezi ki az igazgatót, de minden más jogkör az igazgatóé: gazdasági döntések, alkalmazottak felvétele és elbocsátása, az iskola fenntartása és működtetése. Ezt a lehetőséget használtuk ki és 1998. január 1-jén jogi alanyú iskola lettünk, 291 tanulóval és 24 tanítóval. 2008-ban a községben működő két oktatási intézményt, az óvodát és az iskolát, egy igazgatás alá vonták. Jelenleg is így működünk.

Naptár

loader

Közelgő események

febr.
21

2019.February.21 13:30 - 16:30

febr.
25

2019.February.25 - 2019.March.01

Fotogaléria